Európában az épületek felelősek az energiafogyasztás közel 32 százalékáért. Ezért az épület tervezési szakaszában elengedhetetlen az energiafogyasztás minél pontosabb meghatározása, majd minimális szintre csökkentése.

„Az épületek nem használnak energiát, az emberek igen.”, így határozta meg Kathryn B Janda professzor az épület használóinak szerepét híres 2011-es idézetében.

Tanszéki kutatásunk során az emberi viselkedés szerepét tanulmányozzuk és számszerűsítjük épületenergetikai számítások és szimulációk elősegítéséhez. Zsófia doktori tanulmányai a lakók olyan tevékenységeire fókuszáltak, melyek befolyással lehetnek az épület energetikai teljesítményére (pl.: ablak és árnyékoló nyitás/zárás; világítás és termosztát használat).

Tóth Ákos BSc értekezésében egy irodaház villamosenergia-fogyasztási szokásait vizsgálta, különös tekintettel az irodák villamosenergia-fogyasztására (berendezések és világítás), valamint a fűtésre és a hűtésre egyaránt használt VRV rendszer fogyasztására.

Dr. Horváth Miklós doktorija tartalmazott egy kutatást hő és HMV fogyasztási szokásokról napkollektoros termeléssel.

Vámos Viktória doktorija HMV, hő, gáz és villamos energia fogyasztási szokásokra fókuszál.

Teljesítménybeli különbségek figyelhetők meg az épületek valós és előrejelzett energiafogyasztása között. A fő gondok nem olyan determinisztikus tényezőkkel kapcsolatosak, mint például az épületburkolat, az épületgépészeti rendszerek, a világítás és az elektromos berendezések fizikai jellemzői, amelyeket a kutatók az elmúlt évtizedekben vizsgáltak. Sokkal inkább arra jutottunk, hogy ezt a rést elsősorban az épülethasználók jelenlétének és viselkedési szokásainak túlzott egyszerűsítése okozza a tervezési folyamat során.

Az energiafogyasztástól függő felhasználói szokások fogalma úgy határozható meg, mint az ott tartózkodók viselkedésbeli reakciói a kellemetlenségekre, a mozgásra, valamint az épületekkel való kölcsönhatásokra, amelyek hatással vannak az épületek teljesítményére (energia, hő, látás és belső levegő minősége).

Az energiafogyasztástól függő felhasználói szokások különböző kutatási területekre vonatkoznak. Az épületgépészeti szakemberek feltételezik, hogy a felhasználók visszaállítják kényelmüket. A döntéshozatal egyszerűsítése után közelebbről megvizsgálják magukat a tevékenységeket. Ugyanakkor a társadalomtudósok a döntéshozatali folyamat pszichológiai és társadalmi szempontjaira összpontosítanak. Ideális esetben ez a két tudományág együtt működik a terület megértésén. (Deme Bélafi, 2018)

Napi felhasználói ütemtervek az energiaellenőrzési felmérés alapján, és az intelligens fogyasztásmérők adataiból származnak, irodai berendezések és a világítás villamosenergia-fogyasztása alapján. (Tóth Á., BSc tézis 2018)

Egy önkormányzati irodaépületet vizsgáltunk, ahol 15 perc gyakoriságú intelligens villamosenergia-adatokhoz férhettünk hozzá több mint két évre visszamenőleg. Ezen adatkészlet mellett energetikai auditokat és áttekintéseket is végeztek az épületben felhasználókkal folytatott interjúk mellett. Ezen adatkészletek felhasználásával meg lehetne határozni a felhasználók viselkedési szokásait a belső csatlakozóterhelés és a világítás villamosenergia-felhasználása szempontjából, kiegészítve a kihasználtsági adatokkal.

A szovjet típusú panelházak napi fajlagos melegvíz-fogyasztása egész évben, 117 hőmérő alállomás adatkészlete alapján

Ebben a projektben a 117 panel és 123 egyéb lakóház HMV és fűtési hőfogyasztását elemeztük a budapesti hőállomások alapján. Ez a hatalmas adatkészlet több mint 4 év napi melegvíz és a melegvíz hőmérsékleti értékeit tartalmazza. A felbontás és az adatok mennyisége, kiegészítve a magukról az épületekről gyűjtött információkkal (szerkezet, anyagok, helyiségek száma stb.) lehetővé tette a melegvíz és a melegvíz hőfogyasztási szokásainak elemzését a felhasználók szintjén.

Ezen a területen Dr. Deme-Bélafi Zsófia, Dr. Horváth Miklós, Vámos Viktória és Tóth Ákos végeztek kutatást.